Chuikov vászonjain hegyvidéki falvak és legelők találhatók, kirgiz pásztorok, gyerekek, karcsú, sötét bőrű nők. Kirgizisztán Chuikov szülőhelye. Itt telt el a gyermekkor. Csuikov először a Taskentti Művészeti Iskolában, majd – Moszkvában, a VKHUTEMAS-ban tanult R. R. Falk vezetése alatt. Nem sokkal az intézet befejezése után előadott, “A szegény Ail”, “A vadász egy arany sasgal”, “Esti az állományban” című művei a parcellák karakterével vonzódtak, amelyek feltárják Kirgizisztán sajátos természetét, a nemzeti élet eredetiségét.
Kirgizisztán mindennapi életének legszorosabb figyelme mellett Chuykov azonban nem válik krónikájává. Nem érdekli a kis háztartási részletek, hanem abban a költői légkörben, amely az embernek a természettel való állandó érintkezéséből adódik, és az emberek egész életében, viselkedésében és karakterében nyilvánul meg. A büszke testtartással és sima mozgással rendelkező emberek egészségesnek tűnnek a fenséges természet hátterében, egy nagylelkű déli napon fürdve. Chuikov vászonjai ritkán tartalmaznak kettőnél vagy háromnál több figurát, és általában csaknem nincs cselekedet. Festményeinek hősei leggyakrabban belemerülnek a környezet megfontolásába.
A művész különösen szereti a kora reggeli vagy a következő esti motívumokat, amikor a nappali tevékenységek és aggodalmak még nem tudták átvenni az embereket, vagy nem maradtak hátra, amikor semmi nem sérti az ember és a természet harmóniáját. A “Reggel a hegyi faluban” festmény szintén ebbe a munkacsoportba tartozik. A kompozíció közepén egy kirgiz lány. Egy kerek kis arc sötét arccal és keskeny fekete szemmel örömmel ragyog. A kristálytiszta reggeli levegőben a fenséges hegyláncok látszólag közel vannak, és a tiszta kék ég hátterében tornyosulnak. A napfényes lejtők váltakoznak mély árnyékos szakadékokkal.
A lángoló reggeli élénk, csillogó színei olyanok, mintha meleg napfény telített volna. Szín Chuikov művei számára a legfontosabb kifejező eszköz. Színesen a művész felépíti az űrlapot, közvetíti a tárgyak térét, mennyiségét, textúráját, és ami a legfontosabb: érzelmi légkört teremt.