Ez egyike azon sok csendéletnek, amelyet Van Gogh írt Párizsban. Az impresionizmus elképzelései elől kezdve új módon érzékeli a természetét és mindent, ami körülveszi. Ezen érzelmek kifejezésének eszközei az új tiszta színek, a világos színek kontrasztos kombinációi. Ez a megközelítés jellemzi a művész által ebben az időszakban írt összes munkát, és ez különösen igaz a csendéletekre.
Ezen a képen a művész egy csokor virágot készített kék alapon. A csendélet összetétele egyszerű: az asztal felületén egy kerámia kék váza virággal. A néző minden figyelme egy csodálatos csokorra összpontosít, amely orgonát, százszorszépek és több szellőrúgból áll. A művész kisméretű péksüteményekkel közvetíti egy friss, gyönyörű csokor textúráját, amely végtelen számú kicsi orgonából, lédús sárga százszorszépekből és buja zöld levelek tömegéből áll.
A színrendszer a kék és a sárga kontrasztos kombinációin alapszik, amelyeket lila virágok fehér tömege és két különböző színű szellőrózsa egészít ki. A kontraszt fokozza a természetes árnyalatot, de nem éles. Éppen ellenkezőleg, a képet nagy gyengédséggel és szeretettel készítik. Ez kifejezte a szerző csodálatát a virágok iránt, amelyeket mindig a tavasz megszemélyesítésének tartottak.