A Filozófus sétája innovatív és váratlan mű. A jövőben a De Chirico egy talapzatot ábrázol, amelyen egy Zeus fejének gipszöntvénye és két fémmel csillogó articsóka van, amelynek egyensúlya zavarodni fog. Úgy tűnik, hogy a tárgyak elkezdenek gurulni a felületről.
A kompozíciót egy nyitott térben írják, háttérben egy gyári csővel. A Filozófus sétája a művész egyik legnehezebb metafizikai munkája. Az istenség nemes és sztoikus természetét ellentmondják az articsókák – zöldségek, amelyek Franciaországban és Olaszországban nagyon elterjedtek. Összegezve láthatja az ásványi, kő és növényi elemek ellentmondásait. A mester különféle kombinációkban rendezi el az objektumokat, egyszerűen szimbólumokként felhasználva.
Nehéz valamilyen kapcsolatról beszélni a piros cső, a vakolatfej és a két articsóka között. Mivel a valóságban ezek az elemek nem kompatibilisek. A fény és az árnyék játék javítja a jelenet rejtélyét. Az articsóka lekerekített formái találkoztak a korabeli de Chirico számos alkotásában. Egyszer, 1913-ban, a művésznek egy szokatlan álma volt: “A karcsú piros csövek szépsége. Fal. Két vas articsóka simogat engem…” Ezekkel az álmokban született articsókákkal de Chirico tovább gazdagítja metaforikus palettáját.
Hasonló festmények:
- Filozófus és költő – Giorgio de Chirico Az ilyen műveket teljesen lehetetlen pontosan értelmezni, bár itt de Chirico keze könnyen felismerhető; kétségkívül a művész kedvenc képeinek formájában megjelenő mutatók tanúsítják szerzőjét. Mire...
- A költő bizonytalansága – Giorgio de Chirico A XIX. Század elejétől alkotott művekben de Chirico gyakran talált képeket banánról. Ezeknek a képeknek a választása szexuálisan motivált, bár ennek oka lehet a Guillaume...
- Olasz négyzetek a festményekben – Giorgio de Chirico 1912-1913-ban de Chirico számos festményt készített, amelyek tipikus olasz városi tereket ábrázoltak. Ebben az időszakban de Chirico megpróbálja filozófiailag megérteni a környező valóságot, rejtvényekkel, titkokkal...
- A gladiátorok csata az arénában – Giorgio de Chirico Tizenkét évvel később, miközben a Gladiatorok csata az arénában dolgozott, de Chirico még határozottabban közeledik a realizmushoz. A természetes színek lehetővé teszik a római történelmi...
- Melankólia és az utca rejtélye – Giorgio de Chirico “A melankólia és az utca rejtélye” nemcsak Chirico, hanem a művészet egész irányának leghíresebb alkotása, “metafizikai festmény”. A festményt a művészeti kritikusok többször is részletesen...
- A nagy metafizikus – Giorgio de Chirico A háború, a katonákkal töltött hosszú hónapok a Ferrara melletti Bill del Seminario kórházában, mindez csak befolyásolta de Chirico munkáját. A sebesült katona, aki gyakran...
- Régészeti ciklus – Giorgio de Chirico 1927-1928-ban de Chirico többször a régészet témájához fordult. A “gladiátoros” ciklushoz időben belefűzve a “régészeti” ciklus a színhátságra és a valóság látványos megjelenítésére is hivatkozik....
- Vörös torony – Giorgio de Chirico De Chirico a város költője, de a város nagyon furcsa. Magától értetődik, hogy városi tájainak képei személyes jelentőséggel bírnak a művész számára, és a tolakodó...
- Ulysses visszatérése – Giorgio de Chirico Nagyon logikus az a tény, hogy a szürrealisták de Chiricot elődeiknek nyilvánították. Az álmai vászonjai nagyon közel állnak a szürrealizmushoz. Ugyanakkor az 1920-as évek de...
- Önarckép – Giorgio de Chirico De Chirico több portrét festett második feleségéből, Isabellaból, de összességében ez a műfaj soha nem vonzott rá. Kivétel e szabály alól az önarcképek sorozata, amelyeken...
- A költészet öröme – Giorgio de Chirico Ez egy tipikus “metafizikai” de Chirico alkotása, amely egy valós képek sorozatán keresztül történő kísérlet arra, hogy feltárja a létezés “varázslatos” jelentését. Az itt látható...
- Torony – Giorgio de Chirico A torony, ívekkel és oszlopokkal együtt, de Chirico kreativitásának kedvenc motívuma, amelyet az ókori művészet és építészet szenvedélyei inspiráltak. A báj, amelyet a művész az...
- Áldás a napra – Giorgio de Chirico Életének utolsó éveiben de Chirico nem fáradt be a stilisztika kísérletezésébe. Különösen számos későbbi festménye bizonyos képregény jellemez. Nyilvánvaló például a “Ulysses visszatérése” vagy a...
- A tékozló fiú – Giorgio de Chirico Különleges valóság, amely különböző formájú és textúrájú tárgyakból áll, üdvözlő benyomásokat keltetve a sivatagi tájak hátterében, új metafizikai világot teremtve, a szürrealizmus és a szürrealizmus...
- Gyerek elme – Giorgio de Chirico De Chirico e szokatlan képe visszhangzik más “metafizikai” vázain. Karakterének gyakorlatilag nincs szemöldöke, ezért arra kényszerült, hogy felidézze a mellszoborot a “Guillaume Apollinaire portréja” című...
- Gyümölcs a tájban – Giorgio de Chirico De Chirico festményei még a modern nézőt is megzavarják, aki kifinomult a művészeti újításokban. Meglepik nemcsak a rendelkezések titokzatos jellegét, hanem a méretarány gyakori torzulását...
- Régészek – Giorgio de Chirico De Chirico világa mozdulatlan, üregekkel és arctalan alakokkal telített. Ez egy álomvilág. Az embereket homályos, homályos sziluettek helyettesítik. Sőt, valahol 1914 óta az élő emberek...
- A képzelet tisztasága – Giorgio de Chirico A “Képzelet tisztasága” témában dolgozva, de Chirico ugyanazt a fény – és árnyékarányt tartja fenn, mint a “Toronyban”. De már nem a tornyok vonzzák a...
- Montparnasse állomás – Giorgio de Chirico Ez a munka felmerült de Chirico első párizsi látogatása során, 1911 nyarán, amikor az Őszi Szalonban és az Független Szalonban mutatta be munkáját: “sikerült meglepnie...
- Klasszikus figurák a szobában – Giorgio de Chirico De Chirico érdeklődését mind az olasz, mind a görög kultúra iránt születésének ténye határozta meg. Az ókori világ jelei tele vannak munkásságával – itt és...
- A múzák megsemmisítése – Giorgio de Chirico “A múzák megsemmisítése” – Giorgio de Chirico egyik leghíresebb festménye. Az is ismert, hogy “Riasztott Maidens” és “Aggódó Muses”. A kép első verziója 1917-ben jelent...
- Guillaume Apollinaire – Giorgio de Chirico portréja A 20. század elején Apollinaire talán az innovatív festészet legbefolyásosabb támogatója volt. De Chirico rendszeresen részt vett szombat értekezleteken Apollinaire lakásában; az Apollinaire cikkeknek köszönhetően...
- Önarckép a kertben – Giorgio de Chirico A kertben található önarcképnél a művész egy 17. századi jelmezben mutatta be magát. A Versailles-i kertben áll, elegáns és kifinomult – márványvázával, aranyozással, francia parkkal...
- Metafizikai belső tér – Giorgio de Chirico Az első világháború alatt, 1917-ben, de Chirico egy kórházban szolgált a Ferrara közelében lévő Villa del Seminario-ban. Ott találkozott olyan művészekkel, mint ő, akiket a...
- A felkelő nap – Giorgio de Chirico Giorgio de Chirico, az olasz művész és művészettörténész, jogosan tartotta a modern festészet szürrealizmusának egyik hordozóját, életének második felében elköltözött az innovatív ötletektől, ihletet keresve...
- Metafizikai belső sütik – Giorgio de Chirico A “Metafizikai belső süteményekkel” kompozíció elvesztette a zárt tér fáradt hangulatát, amely a mester korai munkáiban rejlik, mivel a városi valóságba helyezte. Ezenkívül a színpadot...
- A gladiátorok iskolájában – Giorgio de Chirico A “A gladiátorok iskolájában” képet 1927-re festették. A jobb oldalon lévő képen található filozófus alakja hasonlít Auguste Rodin-ra gondolkodójában. Maga a kompozíció nagyon egyszerű. Az...
- Gladiátorok – Giorgio de Chirico Az idő múlásával a gladiátor ciklus bizonyos evolúción megy keresztül. A művész átalakul a klasszikus festészet reális formájához. Az 1936-ban létrehozott “gladiátorok” egy háromszögbe írt...
- A négy filozófus – Peter Rubens A “Négy filozófus”, néha “Just Lipsy és tanulói” elnevezésű képet Rubens alig hozta létre egy barát és testvér emlékeként. Justus Aipsiust ábrázolja, aki egy asztalnál...
- Három filozófus – Giorgione Giorgione olasz művész festménye “Három filozófus”. A mester munkája mérete 124 x 145 cm, olaj, fa. Mint már említettem, a portréélesség iránti érdeklődés nem jellemző...
- Séta Arlesben – Vincent Van Gogh A “Walk in Arles” festményt Vincent Van Gogh festette 1888-ban. Jelenleg a vászon a Szentpétervári Állami Hermitage Múzeumban látható. A kép meglehetősen élénk kolorista munka....
- Séta az erdőben – Ivan Shishkin Ivan Sškin 1869-ben festett “Egy séta az erdőben” festménye nagyon színes, tele van nyári napsütéstel és pozitív. Ebben a munkában a művész egy erdei utat...
- A szobájában reflektáló filozófus – Rembrandt Harmenszoon Van Rijn A mű írásának idején Rembrandt Amszterdamban telepedett le, de a kép témája és mérete hasonlít a Leyden-korszakra. A központi figurát másképp nevezték el: vagy filozófus,...
- A foglyok séta – Vincent Van Gogh Amikor Vincent Van Gogh Saint-Rémy-ben élt, megkérdezte testvérét, hogy vigye el a Büntetés-végrehajtás metszetét Regama-hoz, de nem találta meg. Vincent úgy döntött, hogy helyettesíti Gustave...
- A hold és a hiányos nap által megvilágított filozófus – Salvador Dali A “A hold és a hiányos nap megvilágosított filozófus” festményt olajfestékre festett vászonra 1939-ben. Salvador Dali 1938-1949 festményei életének és munkásságának az “amerikai álom” elnevezésű...
- Filozófus portréja – Lyubov Popova A képet kubista módon készítették. Az e stílusban rejlő összes konvenció ellenére pszichológiai jellegével sztrájkol. Az ember portréképe könnyen felismerhető a képen. Az arc reinkarnálódik,...
- Séta – Chagall Mark Marc Chagall-t méltán tekintik az avantgárd művészeti mozgalom alapítójának a huszadik században. Az egyszerű dolgok különlegessége és gondolatainak és ötleteinek a nézőhöz való eredeti továbbadása...
- Séta – Pierre-Auguste Renoir A “Renoir” impresszionizmus nagyszerű példája az 1870-ben készített “Séta” festmény. A kép parcellája szerény – egy gazdag pár sétál a virágzó növényzet hátterében, de milyen...
- Séta – Pavel Fedotov A “Sétát” Moszkvában írták, amikor Fedotov nyaralást kapott, három szolgálati év alatt először. Valójában ez nem egy séta, hanem egy családi portré, amelynek hősök egyszerűen...
- Perseus és Andromeda – Giorgio Vasari A képen található híres életrajzok szerzője az olasz manizmus iskolájának fényes képviselőjeként jelent meg. Ezt a karakterek természetellenes pózai bizonyítják, mintha a jelenetet a közönség...