De Chirico érdeklődését mind az olasz, mind a görög kultúra iránt születésének ténye határozta meg. Az ókori világ jelei tele vannak munkásságával – itt és ott megjelennek pogány istenek, ősi templomok, mitológiai karakterek, ősi szobrok, gladiátorok stb.
Az 1917-es “Hector és Andromache” festmény visszahozza a nézőt a trójai háború eseményeihez. Hector, a trójai hős, búcsút mond feleségének. Hamarosan Achilles kezébe kerül, felesége pedig Troy bukása után görög rabszolgává válik. Emberi alakok helyett a kép rejtélyes tárgyakkal körülvett manökeneket ábrázol, amelyek különös módon nem akadályozzák meg a búcsú reménytelen érzékenységét.
A “Klasszikus figurák a szobában” festmény helyét szorosan megtöltik hosszúkás, elképzelhetetlenül összefonódó figurák. Itt ismét találkozunk a de Chirico állandó fogadásával – a méretarány torzulásával.
Hasonló festmények:
- Régészek – Giorgio de Chirico De Chirico világa mozdulatlan, üregekkel és arctalan alakokkal telített. Ez egy álomvilág. Az embereket homályos, homályos sziluettek helyettesítik. Sőt, valahol 1914 óta az élő emberek...
- A költő bizonytalansága – Giorgio de Chirico A XIX. Század elejétől alkotott művekben de Chirico gyakran talált képeket banánról. Ezeknek a képeknek a választása szexuálisan motivált, bár ennek oka lehet a Guillaume...
- Gyümölcs a tájban – Giorgio de Chirico De Chirico festményei még a modern nézőt is megzavarják, aki kifinomult a művészeti újításokban. Meglepik nemcsak a rendelkezések titokzatos jellegét, hanem a méretarány gyakori torzulását...
- Vörös torony – Giorgio de Chirico De Chirico a város költője, de a város nagyon furcsa. Magától értetődik, hogy városi tájainak képei személyes jelentőséggel bírnak a művész számára, és a tolakodó...
- Gyerek elme – Giorgio de Chirico De Chirico e szokatlan képe visszhangzik más “metafizikai” vázain. Karakterének gyakorlatilag nincs szemöldöke, ezért arra kényszerült, hogy felidézze a mellszoborot a “Guillaume Apollinaire portréja” című...
- Filozófus séta – Giorgio de Chirico A Filozófus sétája innovatív és váratlan mű. A jövőben a De Chirico egy talapzatot ábrázol, amelyen egy Zeus fejének gipszöntvénye és két fémmel csillogó articsóka...
- Ulysses visszatérése – Giorgio de Chirico Nagyon logikus az a tény, hogy a szürrealisták de Chiricot elődeiknek nyilvánították. Az álmai vászonjai nagyon közel állnak a szürrealizmushoz. Ugyanakkor az 1920-as évek de...
- Filozófus és költő – Giorgio de Chirico Az ilyen műveket teljesen lehetetlen pontosan értelmezni, bár itt de Chirico keze könnyen felismerhető; kétségkívül a művész kedvenc képeinek formájában megjelenő mutatók tanúsítják szerzőjét. Mire...
- Olasz négyzetek a festményekben – Giorgio de Chirico 1912-1913-ban de Chirico számos festményt készített, amelyek tipikus olasz városi tereket ábrázoltak. Ebben az időszakban de Chirico megpróbálja filozófiailag megérteni a környező valóságot, rejtvényekkel, titkokkal...
- Önarckép – Giorgio de Chirico De Chirico több portrét festett második feleségéből, Isabellaból, de összességében ez a műfaj soha nem vonzott rá. Kivétel e szabály alól az önarcképek sorozata, amelyeken...
- Régészeti ciklus – Giorgio de Chirico 1927-1928-ban de Chirico többször a régészet témájához fordult. A “gladiátoros” ciklushoz időben belefűzve a “régészeti” ciklus a színhátságra és a valóság látványos megjelenítésére is hivatkozik....
- Torony – Giorgio de Chirico A torony, ívekkel és oszlopokkal együtt, de Chirico kreativitásának kedvenc motívuma, amelyet az ókori művészet és építészet szenvedélyei inspiráltak. A báj, amelyet a művész az...
- A költészet öröme – Giorgio de Chirico Ez egy tipikus “metafizikai” de Chirico alkotása, amely egy valós képek sorozatán keresztül történő kísérlet arra, hogy feltárja a létezés “varázslatos” jelentését. Az itt látható...
- A múzák megsemmisítése – Giorgio de Chirico “A múzák megsemmisítése” – Giorgio de Chirico egyik leghíresebb festménye. Az is ismert, hogy “Riasztott Maidens” és “Aggódó Muses”. A kép első verziója 1917-ben jelent...
- A képzelet tisztasága – Giorgio de Chirico A “Képzelet tisztasága” témában dolgozva, de Chirico ugyanazt a fény – és árnyékarányt tartja fenn, mint a “Toronyban”. De már nem a tornyok vonzzák a...
- A gladiátorok csata az arénában – Giorgio de Chirico Tizenkét évvel később, miközben a Gladiatorok csata az arénában dolgozott, de Chirico még határozottabban közeledik a realizmushoz. A természetes színek lehetővé teszik a római történelmi...
- A felkelő nap – Giorgio de Chirico Giorgio de Chirico, az olasz művész és művészettörténész, jogosan tartotta a modern festészet szürrealizmusának egyik hordozóját, életének második felében elköltözött az innovatív ötletektől, ihletet keresve...
- A nagy metafizikus – Giorgio de Chirico A háború, a katonákkal töltött hosszú hónapok a Ferrara melletti Bill del Seminario kórházában, mindez csak befolyásolta de Chirico munkáját. A sebesült katona, aki gyakran...
- Metafizikai belső tér – Giorgio de Chirico Az első világháború alatt, 1917-ben, de Chirico egy kórházban szolgált a Ferrara közelében lévő Villa del Seminario-ban. Ott találkozott olyan művészekkel, mint ő, akiket a...
- Montparnasse állomás – Giorgio de Chirico Ez a munka felmerült de Chirico első párizsi látogatása során, 1911 nyarán, amikor az Őszi Szalonban és az Független Szalonban mutatta be munkáját: “sikerült meglepnie...
- Melankólia és az utca rejtélye – Giorgio de Chirico “A melankólia és az utca rejtélye” nemcsak Chirico, hanem a művészet egész irányának leghíresebb alkotása, “metafizikai festmény”. A festményt a művészeti kritikusok többször is részletesen...
- Áldás a napra – Giorgio de Chirico Életének utolsó éveiben de Chirico nem fáradt be a stilisztika kísérletezésébe. Különösen számos későbbi festménye bizonyos képregény jellemez. Nyilvánvaló például a “Ulysses visszatérése” vagy a...
- Guillaume Apollinaire – Giorgio de Chirico portréja A 20. század elején Apollinaire talán az innovatív festészet legbefolyásosabb támogatója volt. De Chirico rendszeresen részt vett szombat értekezleteken Apollinaire lakásában; az Apollinaire cikkeknek köszönhetően...
- Hector csatára hív Párizst – Angelika Kaufman Angelika Kaufman svájci művész festménye “Hector Párizst hívja a csatába.” A kép mérete 137 x 178 cm, olaj, vászon. Homer Homer mítoszai, Hector volt a...
- A tékozló fiú – Giorgio de Chirico Különleges valóság, amely különböző formájú és textúrájú tárgyakból áll, üdvözlő benyomásokat keltetve a sivatagi tájak hátterében, új metafizikai világot teremtve, a szürrealizmus és a szürrealizmus...
- Önarckép a kertben – Giorgio de Chirico A kertben található önarcképnél a művész egy 17. századi jelmezben mutatta be magát. A Versailles-i kertben áll, elegáns és kifinomult – márványvázával, aranyozással, francia parkkal...
- A gladiátorok iskolájában – Giorgio de Chirico A “A gladiátorok iskolájában” képet 1927-re festették. A jobb oldalon lévő képen található filozófus alakja hasonlít Auguste Rodin-ra gondolkodójában. Maga a kompozíció nagyon egyszerű. Az...
- “Figurák” tanulmány – Antonio Canaletto A 18. században a városi nézeteket szokásos módon újjáélesztték az emberek. Canaletto hű maradt ehhez a hagyományhoz. Ha közelebbről megnézi, rájön, hogy a festményein ábrázolt...
- Gladiátorok – Giorgio de Chirico Az idő múlásával a gladiátor ciklus bizonyos evolúción megy keresztül. A művész átalakul a klasszikus festészet reális formájához. Az 1936-ban létrehozott “gladiátorok” egy háromszögbe írt...
- Metafizikai belső sütik – Giorgio de Chirico A “Metafizikai belső süteményekkel” kompozíció elvesztette a zárt tér fáradt hangulatát, amely a mester korai munkáiban rejlik, mivel a városi valóságba helyezte. Ezenkívül a színpadot...
- Görögország a Missolunga romjain – Eugene Delacroix A festmény egy alegorikus görög figurát ábrázol, sok szempontból hasonlít a híres Szabadság vászonjáról: “Szabadság, az emberek vezetése”. Gyászosan kinyújtotta a karját a görög hazafi...
- Figurák mozgásban – Francis Bacon Francis Bacon “Figurák mozgásban” című cirkuszi gyűrűjét vörös szőnyegen láthatjuk. Az arénában lévő birkózók figurái ugyanúgy egy átlátszó üvegprizmába vannak helyezve. A Bacon tér megszervezésére...
- Hector búcsúja Andromache-val – Anton Losenko 1773-ban Losenko kezdte, de nem volt ideje befejezni a második történelmi képet – “Hector búcsú az Andromache-ról”; ez részben megmagyarázza a képek képi értelmezésének némi...
- Andromache Hector testében – Jacques Louis David Jacques Louis David francia művész festménye “Andromache Hector testén”. A kép mérete 275 x 203 cm, olaj, vászon. Moszkvában az A. Puškin Szépművészeti Múzeum vázlatot...
- Capriccio klasszikus romokkal – Antonio Canaletto Időnként a művészi harmónia elérése érdekében Canaletto furcsa teret hozott létre, amelynek kevés közös vonása van a valósággal. Ugyanakkor elég finoman csinálta, hogy munkáját tudományos...
- Helen – Guido Reni elrablása Guido Reni olasz művész festménye “Helen elrablása”. A kép mérete 253 x 265 cm, olaj, vászon. Az ókori görög mitológia szerint Elena, az isteni szépségéről...
- Lorenzo a csodálatos portréja – Giorgio Vasari Az építész, a művész és az olasz művészet első történésze, Giorgio Vasari, Alessandro Medici megrendelésével festette ezt a portrét sok évvel az ábrázolt személy halála...
- Csokor klasszikus kráterben – Ferdinand Waldmüller Ferdinand Waldmüller – az osztrák bider-meier legnagyobb képviselője – költői, örömteli tájakat, vidéki jeleneteket, portrékot festett. Waldmüller a Bécsi Művészeti Akadémián tanult, professzora volt 1829-1857...
- Phaeton bukása – Sebastiano Ricci Sebastiano Ricci olasz festőművész festménye “A Phaeton bukása”. A kép mérete 285 x 222 cm, olaj, vászon. Mint fentebb említettük, Ricci elsősorban vallásos, mitológiai, allegorikus...
- Saint Luke a Szűz portréját festi – Giorgio Vasari A képet megkülönbözteti egy több ábrás kompozíció és egy eredeti “többrétegű” terv, gazdag rejtett szimbólumokkal. A festmény Szent Lukácsot ábrázolja – az egyik evangélista, aki...