A torony, ívekkel és oszlopokkal együtt, de Chirico kreativitásának kedvenc motívuma, amelyet az ókori művészet és építészet szenvedélyei inspiráltak. A báj, amelyet a művész az ősi és gyönyörű Ferrarától élvezett, szintén ide hatott. Ez a kép leggyakrabban az 1913-1915 közötti munkákban jelenik meg.
Ez a George de Chirico festménysorozatának fő motívuma, ha nem az egyetlen témája. A vászonon a mester hangsúlyozza a szerkezet nagyszerűségét, előtérbe helyezve egy nehéz sötét építészeti blokkot. Ezt a tömböt egy karcsú, telített terrakotta színű torony kontrasztja.
A fehér oszlopok függőleges vonalai valami kolosszális, szinte végtelen érzést keltenek. A szerkezet hengeres alakját a Mole Antonellian torinói torony képe inspirálja – a város szimbóluma, amelyről Nietzsche írta: “Ez a legszellemesebb szerkezet, amelyet minden fogyasztó törekvés során felépítettek. Senkivel nem lehet összehasonlítani – kivéve talán a Zarathustra-t.”
Kétségtelen, hogy a torony témáját kidolgozó de Chirico – sok város jellemző tulajdonsága – emlékezett a híres Eiffel épületre. Ismerte a nő képeit és Robert Delaunay vászonjait. Amikor 1915-ben de Chirico készítette ebből a ciklusból az utolsó képet, masszív geometriai elemeket hoz be benne. Az oszlopok szinte láthatatlanná válnak, vékonyak és levegősek.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)Hasonló festmények:
- Vörös torony – Giorgio de Chirico De Chirico a város költője, de a város nagyon furcsa. Magától értetődik, hogy városi tájainak képei személyes jelentőséggel bírnak a művész számára, és a tolakodó...
- Montparnasse állomás – Giorgio de Chirico Ez a munka felmerült de Chirico első párizsi látogatása során, 1911 nyarán, amikor az Őszi Szalonban és az Független Szalonban mutatta be munkáját: “sikerült meglepnie...
- Olasz négyzetek a festményekben – Giorgio de Chirico 1912-1913-ban de Chirico számos festményt készített, amelyek tipikus olasz városi tereket ábrázoltak. Ebben az időszakban de Chirico megpróbálja filozófiailag megérteni a környező valóságot, rejtvényekkel, titkokkal...
- Gyerek elme – Giorgio de Chirico De Chirico e szokatlan képe visszhangzik más “metafizikai” vázain. Karakterének gyakorlatilag nincs szemöldöke, ezért arra kényszerült, hogy felidézze a mellszoborot a “Guillaume Apollinaire portréja” című...
- Régészeti ciklus – Giorgio de Chirico 1927-1928-ban de Chirico többször a régészet témájához fordult. A “gladiátoros” ciklushoz időben belefűzve a “régészeti” ciklus a színhátságra és a valóság látványos megjelenítésére is hivatkozik....
- Filozófus és költő – Giorgio de Chirico Az ilyen műveket teljesen lehetetlen pontosan értelmezni, bár itt de Chirico keze könnyen felismerhető; kétségkívül a művész kedvenc képeinek formájában megjelenő mutatók tanúsítják szerzőjét. Mire...
- Áldás a napra – Giorgio de Chirico Életének utolsó éveiben de Chirico nem fáradt be a stilisztika kísérletezésébe. Különösen számos későbbi festménye bizonyos képregény jellemez. Nyilvánvaló például a “Ulysses visszatérése” vagy a...
- Önarckép – Giorgio de Chirico De Chirico több portrét festett második feleségéből, Isabellaból, de összességében ez a műfaj soha nem vonzott rá. Kivétel e szabály alól az önarcképek sorozata, amelyeken...
- Ulysses visszatérése – Giorgio de Chirico Nagyon logikus az a tény, hogy a szürrealisták de Chiricot elődeiknek nyilvánították. Az álmai vászonjai nagyon közel állnak a szürrealizmushoz. Ugyanakkor az 1920-as évek de...
- A költészet öröme – Giorgio de Chirico Ez egy tipikus “metafizikai” de Chirico alkotása, amely egy valós képek sorozatán keresztül történő kísérlet arra, hogy feltárja a létezés “varázslatos” jelentését. Az itt látható...
- A képzelet tisztasága – Giorgio de Chirico A “Képzelet tisztasága” témában dolgozva, de Chirico ugyanazt a fény – és árnyékarányt tartja fenn, mint a “Toronyban”. De már nem a tornyok vonzzák a...
- A költő bizonytalansága – Giorgio de Chirico A XIX. Század elejétől alkotott művekben de Chirico gyakran talált képeket banánról. Ezeknek a képeknek a választása szexuálisan motivált, bár ennek oka lehet a Guillaume...
- A gladiátorok csata az arénában – Giorgio de Chirico Tizenkét évvel később, miközben a Gladiatorok csata az arénában dolgozott, de Chirico még határozottabban közeledik a realizmushoz. A természetes színek lehetővé teszik a római történelmi...
- Filozófus séta – Giorgio de Chirico A Filozófus sétája innovatív és váratlan mű. A jövőben a De Chirico egy talapzatot ábrázol, amelyen egy Zeus fejének gipszöntvénye és két fémmel csillogó articsóka...
- Gyümölcs a tájban – Giorgio de Chirico De Chirico festményei még a modern nézőt is megzavarják, aki kifinomult a művészeti újításokban. Meglepik nemcsak a rendelkezések titokzatos jellegét, hanem a méretarány gyakori torzulását...
- Régészek – Giorgio de Chirico De Chirico világa mozdulatlan, üregekkel és arctalan alakokkal telített. Ez egy álomvilág. Az embereket homályos, homályos sziluettek helyettesítik. Sőt, valahol 1914 óta az élő emberek...
- A tékozló fiú – Giorgio de Chirico Különleges valóság, amely különböző formájú és textúrájú tárgyakból áll, üdvözlő benyomásokat keltetve a sivatagi tájak hátterében, új metafizikai világot teremtve, a szürrealizmus és a szürrealizmus...
- Klasszikus figurák a szobában – Giorgio de Chirico De Chirico érdeklődését mind az olasz, mind a görög kultúra iránt születésének ténye határozta meg. Az ókori világ jelei tele vannak munkásságával – itt és...
- Guillaume Apollinaire – Giorgio de Chirico portréja A 20. század elején Apollinaire talán az innovatív festészet legbefolyásosabb támogatója volt. De Chirico rendszeresen részt vett szombat értekezleteken Apollinaire lakásában; az Apollinaire cikkeknek köszönhetően...
- A nagy metafizikus – Giorgio de Chirico A háború, a katonákkal töltött hosszú hónapok a Ferrara melletti Bill del Seminario kórházában, mindez csak befolyásolta de Chirico munkáját. A sebesült katona, aki gyakran...
- A múzák megsemmisítése – Giorgio de Chirico “A múzák megsemmisítése” – Giorgio de Chirico egyik leghíresebb festménye. Az is ismert, hogy “Riasztott Maidens” és “Aggódó Muses”. A kép első verziója 1917-ben jelent...
- Melankólia és az utca rejtélye – Giorgio de Chirico “A melankólia és az utca rejtélye” nemcsak Chirico, hanem a művészet egész irányának leghíresebb alkotása, “metafizikai festmény”. A festményt a művészeti kritikusok többször is részletesen...
- A felkelő nap – Giorgio de Chirico Giorgio de Chirico, az olasz művész és művészettörténész, jogosan tartotta a modern festészet szürrealizmusának egyik hordozóját, életének második felében elköltözött az innovatív ötletektől, ihletet keresve...
- Metafizikai belső tér – Giorgio de Chirico Az első világháború alatt, 1917-ben, de Chirico egy kórházban szolgált a Ferrara közelében lévő Villa del Seminario-ban. Ott találkozott olyan művészekkel, mint ő, akiket a...
- Önarckép a kertben – Giorgio de Chirico A kertben található önarcképnél a művész egy 17. századi jelmezben mutatta be magát. A Versailles-i kertben áll, elegáns és kifinomult – márványvázával, aranyozással, francia parkkal...
- Gladiátorok – Giorgio de Chirico Az idő múlásával a gladiátor ciklus bizonyos evolúción megy keresztül. A művész átalakul a klasszikus festészet reális formájához. Az 1936-ban létrehozott “gladiátorok” egy háromszögbe írt...
- A gladiátorok iskolájában – Giorgio de Chirico A “A gladiátorok iskolájában” képet 1927-re festették. A jobb oldalon lévő képen található filozófus alakja hasonlít Auguste Rodin-ra gondolkodójában. Maga a kompozíció nagyon egyszerű. Az...
- Metafizikai belső sütik – Giorgio de Chirico A “Metafizikai belső süteményekkel” kompozíció elvesztette a zárt tér fáradt hangulatát, amely a mester korai munkáiban rejlik, mivel a városi valóságba helyezte. Ezenkívül a színpadot...
- A torony. A III. Nemzetközi emlékmű mintája – Vladimir Tatlin Ez a munka az új építészet általános fogalmát fejezi ki. A Tatlin-torony egy koncepciómunka, az új világ iránti törekvés jelképe, a “kollektív, valódi és hatékony...
- Sukharev-torony Moszkvában – Aleksej Savrasov Aleksey Savrasov moszkvai városi tájai, szülővárosa közvetlen környezetének képeivel együtt, az orosz művészeti “moszkvai tanulmányok” egyedi oldalát képviselik. A legtöbb festőművészetétől eltérően, költői értelemben vették...
- Torony a Boszporusz sziklán – Ivan Aivazovsky A zöld hullámok habosodnak, egy magas sziklás partra gördülnek, és a hullámokban úgy vernek, mint egy sebesült madár, egy hajó megpróbálja elkerülni a szörnyű sziklákat,...
- Táj egy torony – David Teniers Kompozícióm középpontjában a Magas Kerek Torony található, amelynek lábánál látható a gazdasági épületek. Közelük egy pásztor juhcsordaval. A nyár napjának csendje és nyugalma, amikor úgy...
- A Bábel tornya – Peter Brueghel A Bábel tornya Peter Brueghel művész híres festménye. A művész több festményt készített erre a telekre. Ennek a munkának az alapja az emberi büszkeség bibliai...
- Régi torony a mezők között – Vincent Van Gogh A Nuenen régi tornyát erre a tájra készítették. A volt templom romlott állapotban volt, és hosszú ideje akartak lebontani. Egyedül állva a mezők között, a...
- Téli táj egy torony – Hendrick Averkamp Hendrick Averkamp holland művész festménye “Téli táj egy toronyval”. A festmény mérete 33 x 61 cm, olaj, vászon. Téli tájain az Avercamp egyértelműen rögzíti a...
- Alessandro Medici portréja – Giorgio Vasari Alessandro Medici védőszentjének portréjában Vasari egy lovagot ábrázolt, Firenze igazi ura és védelmezője. Ezt egyértelműen bizonyítja a herceg kezében levő arany rúd és a távolban...
- Az utolsó ítélet Bal szárny – Hans Memling Balra Szent Péter az igazlelkű lelkek egy kis csoportját vezeti fel a kristálylépcsőn. Mielőtt belépnének a Paradicsomba, az angyalok ruhákat adnak nekik, amelyek megfelelnek az...
- Csendélet – Giorgio Morandi Giorgio Morandi olasz absztrakcionista Bolognában született, élt és halt meg. A Bologna Akadémián tanult, majd tanított. Morandi szinte soha nem hagyta el szülővárosát, csak annak...
- San Leo ostroma – Giorgio Vasari A Vasari értelmezésében a manierizmus festészetre jellemző, hatalmas, több figurájú kompozíció számos szimbolikus figurával és képpel van tele. A Montefeltro hegyén található kastély képét, amelyet...
- A Halál nevű lovas – Salvador Dali A “Halálnak nevezett lovas” festményt 1934-ben festették. Dali ugyanabban az időben kelt műveire jellemző képeket tartalmaz. A vastag felhőkön átvágó szivárvány szintén megjelenik a Szivárvány...