Torony – Giorgio de Chirico

Torony   Giorgio de Chirico

A torony, ívekkel és oszlopokkal együtt, de Chirico kreativitásának kedvenc motívuma, amelyet az ókori művészet és építészet szenvedélyei inspiráltak. A báj, amelyet a művész az ősi és gyönyörű Ferrarától élvezett, szintén ide hatott. Ez a kép leggyakrabban az 1913-1915 közötti munkákban jelenik meg.

Ez a George de Chirico festménysorozatának fő motívuma, ha nem az egyetlen témája. A vászonon a mester hangsúlyozza a szerkezet nagyszerűségét, előtérbe helyezve egy nehéz sötét építészeti blokkot. Ezt a tömböt egy karcsú, telített terrakotta színű torony kontrasztja.

A fehér oszlopok függőleges vonalai valami kolosszális, szinte végtelen érzést keltenek. A szerkezet hengeres alakját a Mole Antonellian torinói torony képe inspirálja – a város szimbóluma, amelyről Nietzsche írta: “Ez a legszellemesebb szerkezet, amelyet minden fogyasztó törekvés során felépítettek. Senkivel nem lehet összehasonlítani – kivéve talán a Zarathustra-t.”

Kétségtelen, hogy a torony témáját kidolgozó de Chirico – sok város jellemző tulajdonsága – emlékezett a híres Eiffel épületre. Ismerte a nő képeit és Robert Delaunay vászonjait. Amikor 1915-ben de Chirico készítette ebből a ciklusból az utolsó képet, masszív geometriai elemeket hoz be benne. Az oszlopok szinte láthatatlanná válnak, vékonyak és levegősek.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)