“Gesztenye és melléképületek Jas de Buffanban” 1885 körül készültek. A vászon parcellája tükrözi Paul Cezanne festészetére jellemző képeket. Érdekes és szokatlan a képen a fény és az árnyék aránya. Nagyobb mértékben a kép sötétített perspektíva. A táj előttünk húzódik a gesztenye sűrű bozótja. Ebben az esetben egy komplex fény-árnyék megoldás merül fel, amelyben a tompító hatás dominál.
A kép fő helyzetét gesztenye veszi. A melléképületeket behúzzák a lumenbe, és egyben implicit módon jelennek meg a fák sötét sziluettein keresztül. A gesztenye törzsét fekete betűkkel írják. A kép előtérében három nagy gesztenyefa található, a buja, sűrű koronán keresztül, amelyeken a kék ég töredékei jelennek meg.
A táj egy napos, tiszta napot ábrázol. Ezt a mennyei égszínkék éghajlatának, a gyep meleg, fényesen megvilágított zöld növényzetének alapján lehet megítélni. A nap színekkel játszik, hőt sugároz, az idő csendes, békés áramlását, maga az életmenetét.
A művész több árnyalatú tájat hoz létre. A vászon színsémája és az ellentétek igazítása a tájat akvarellvázlatnak tekinti. Színes foltok és színátmenetek adják a vászon dinamikáját és a vontatás különös hangsúlyát.
A képet a szín átváltása, a lineáris minta harmóniája jellemzi. A táj grafikus elemeket használ, ideértve a hangerő kifröccsenését a vászon durva fény – és árnyékarányos telítettség miatt. Cezanne tájképeiben sok a kontraszt, a lágy fény és a színező árnyalatok kombinációja. A “Gesztenye és melléképületek Jais de Buffanban” táj jellegzetes és észrevehető elsősorban azért, mert a hegyek és a közeli kilátások központi szerepet játszanak a művésznél.
Éppen ellenkezőleg, a festő szemeit szegecseli a gesztenye gazdag, árnyas lombozata. A művészt vonzza Ms. de Buffan sötét része, rejtett kísérteties szépsége. Ebben a műben a fény utat enged árnyéknak. A lényeg az, hogy a táj elsötétített, nem megvilágított részeinek fényerejét mutassa meg. A Cezanne mezők valódi művésznek és költőnek tekinthetők a francia tájban. Munkáiban a vászon minden oldalán oldódik a levegő, a nyár energiája, a színek bezáródnak. Ebben a tájban minden beszél, még a gyönyörű gesztenye ültetvények leveleinek csendje és könnyű rohanása is. Cezanne költözte Provence francia természetét, munkáiban megjegyezte a táj szépségét és Franciaország festői kilátásait.