A bal szárnyban Keresztelő Szent János és a csábító Salome fejezete. A triptics kompozíciója narratív szempontból általánosságban kifogástalan: a mű különféle részei tematikus és térbeli szempontból összekapcsolódnak, ami még nem vált jellemzővé az akkori festészetre. Az Apokalipszis témájának megválasztása pedig egyedülálló jelenség a képzőművészet történetében.
A művész még soha nem próbálta a Jelenések teljes könyvét egyetlen műben illusztrálni anélkül, hogy külön ágazatokra osztotta volna. Ez egy lenyűgözően részletes kép, amelyet a perspektíva törvényei szerint csökkent. Nem “esik” a nézőre; valószínűleg ezért kevés művész próbálta utánozni őt.
Annak érdekében, hogy teljes mértékben megtapasztalja a kép hatását, a nézőnek “belépnie kell” és szellemileg csökkentenie kell magát minden síkon; csak akkor egy kis térben ábrázolt kataklizmák megkapják valódi univerzális léptéküket. Érdemes megvizsgálni ezt a látomást.