Mózes a Sínai-hegyen – Jean-Leon Jerome

Mózes a Sínai hegyen   Jean Leon Jerome

A francia, a művész és az akadémia prominens képviselője – Jean-Leon Gerome – nagy műalkotást hagyott hátra. Kreatív impulzusa egy stílus és műfaj keresésére vándorolt ​​a szerzővel együtt. Számos afrikai kirándulás, különösen az egyiptomi sivatagok és a kelet keleti részén élénk lenyomatot talált Jerome témájáról.

A művész festményei között vannak a szalonművekkel, a portrékkal, a műfajjal festett és elcsontozott akadémia képei. A “Mózes a Sínai-hegyen” művészettörténészek a Jerome kreativitásának késői periódusáról adtak képet. Ez tükrözi a művész belső világát és jámborságát, a szentírás-imádatot és a vallási félelmet.

A keresztény vallás egyik legjelentősebb eseménye Isten megjelenése Mózesnek a Sínai-hegy vagy Horeb hegyén a tízparancsolat átadására az egyiptomi területekről való kivitel utáni ötvenedik napon. Az eseményt a szerző meglehetősen komor színekkel látta, és tompa hangulatot idéz elő a nézőben, hasonlóan ahhoz, amit a kínzottak láttak.

A művész a nagyszerű eredményt egy hatalmas tömegből, finoman rajzolva, szó szerint apránként azonosította. Az idegenek siránkozó és kinyújtott kezei személyesítik meg a testvérvágyat és a lélek gyötrelmét azokban, akik Jézusba hittek. És most ez az alkotó megjelenése! Nem látható, csak egy sziluett az arany fény ellen. Jerome közvetítette Isten nagyságát szándékosan nagy megjelenése és egy hangya maroknyi egyiptomiak miatt a Sínai lábánál. Az előtér sötét színének köszönhetően az égbolt és a Teremtőt körülvevő fényes sárga folt kedvezően “vonzza” a távoli tervet a színek sötétségéből.

Az ibolya hegyet kiütik az általános meleg palettából, mint egy idegen test. A kritikusok gyakran sikoltozták Jean-Leon-t a művek széttöredezettsége miatt, amelyek képe, mint egy mozaik, darabokra esett, anélkül hogy megteremtette volna a kép és a szín integritását. A “Mózes a Sínai-hegyen” kitűnő megerősítése erre, két teljesen különböző rész – a meleg és a hideg – jelenlétével. Sőt, az ég és a hegy sziluettje egyedül él, ezt különféle írási technikák tanúsítják – pontos sivatagos munka a sivatag apró részletein, beleértve a homokot és a földet, valamint egy homályos átlátszó háttér, Isten “ragasztott” sziluettjével.

A vászon érdekes lényegében és összetételében, bár az integritás egyértelmű megsértésével. Ez egy eseményről szól, amely megfordította az egész keresztény nép korábbi életmódját, a nyugodt életet, az erkölcsöt és az értékeket. Jerome itt az eseményekről alkotott látását tükrözte, amelyet régen valaki kitalált, de a hívõk élénken érzékeltek. A kép sok szerepet játszik a történelmi értelemben – a bibliai legendák szemléltetéseként és a múlt századok művészének akadémiai festményének példájaként, és a vászonnak természetesen anyagi tárgyként nincs ára, kivéve a nagy Jean-Leon Jerome telekén alapuló reprodukciók egy részét.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)