Georges Seurat “Vasárnap a Jatte-szigeten” festménye egy teljesen forradalmi technikával, az akkori pointillizmussal készült. Ez a technika az emberi szem anatómiai tulajdonságain alapul, és nem foglalja magában a színek keverését, ehelyett mindegyik színt külön ecsetvonással alkalmazzák, és csak összességükben tekintve jelentõs képet képviselnek.
Mint sok újítás esetében általában, a kép ellentmondó válaszokat váltott ki mind a nézők, mind a kritikusok részéről. A művész nem rajzolta az emberek arcát, bár a sziluettek pontosak és világosak. Emiatt úgy tűnik, hogy Sera a képen nem embereket ábrázolt, hanem arctalan manöken. Az innovatív festő stílusának ez a vonása szintén nem találta a közönség egyértelmű elismerését. Georges Cera így magyarázta: képének mély lelki jelentése van, és minden földi, az arca is, nem számít. A kép közvetíti a lényegét: a párizsi kedvelőik pihennek a vasárnapi sétákra, ám a konkrétság haszontalan.
A kép egyik részét piknikben tartózkodó emberek képe foglalja el, egy másik részben a folyót, a hajókat és a hajókat csodálják. A hölgyek próbálnak elrejteni a forró déli naptól esernyők alatt.
Georges Seurat festménye nagyon gazdag színvilágot kapott sokféle árnyalat használata miatt: itt vannak sárga és piros, ibolya és zöld. Nagyon sikeresen a művésznek sikerült közölnie egy forró hétvégének tétlenségét és lustaságát.