A földi örömök kertjének oltárának alkotása külső redõi. A Bosch itt ábrázolja a teremtés harmadik napját: a föld teremtését, sík és kerek, a tenger által mosott és egy óriási gömbbe helyezve. Ezen felül ábrázolja az újonnan kialakult növényzetet. Bizonyítékok vannak arra, hogy Bosch a teremtés ötödik napját is írta: az állatvilág megteremtését a földön – a hertogenboschi főoltár redőnyök hátulján. A szóban forgó kompozíció az első világos táj a holland festészet történetében.
Ez a ritka, ha nem egyedülálló cselekmény bemutatja a Bosch képzeletének mélységét és erejét. Jerome Bosch festési technikájáról. A Bosch kortársai elragadtattak festői technikájáról. A legtöbb flamand és holland művész száraz festményének hátterében, unalmas drapériáival és rögeszmés anatómiájával festményei élénk és dinamikusnak tűnnek, a színek lédúsak és az első alkalommal elkészített ecsetvonással, így az előzetes tippeket gyakran szem előtt tartják – gyorsan, élénk és kifejező.
A talaj alapjának átlátszó rózsaszínű lakkréteggel kezelt fafelületén a szín ragyogóvá és átlátszóvá válik, rózsaszínű és lila árnyalatúak az égkék közelében, sárga, jádezöld, barna, narancssárgán, karminban és kénsárga színben villog a tüzek fényében és a fényfüggönyök komplex sorozatában oldódik lenyűgöző tájakban. Időnként szinte “impresszionistássá” válik, megvastagodik a legfinomabb cikcakkokban és a vénák pislogásában, amelyet fehér kefével érintse meg.
Az elmúlt időszak alkotásaiban a szín ellenkezőleg, szabadon fekszik egy sík felületen, kifejező ellentéteket képezve. A tér problémáját a Bosch meglepően eredeti módon is megoldja. Ha a korai alkotásokban még mindig többé-kevésbé ragaszkodik a tradicionális perspektívahoz, akkor az érett időszak nagy fantáziadóiban új technikát talál fel. A Bosch egyfajta határozatlan teret hoz létre, ahol sok vízszintes vagy kissé ferde láncban sorakozódó mozgó figura folyamatos előtérből áll, szemben a háttér epizódjaival, de nincs fordított kapcsolat.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)