A Bretagne-i utazás, amelyet Paul Gauguin 1885-ben tett, nagy jelentőséggel bírt a saját művészi stílusának kialakulása szempontjából. A francia tartomány jellegzetes romantikájával adta az alapot az inspirációhoz és az új kifejezési eszközök kereséséhez.
Egész életében Gauguin az örök élet, az érintetlen igazság keresésén ment keresztül, és Bretagne, amely még nem érte meg a civilizáció legújabb eredményeit egyszerű lakosaival és mindennapi gondjaival, az első lépés ez a kutatás. Aztán ott lesz Martinique és természetesen Tahiti.
Ma mindenki tudja azt a tényt, hogy Gauguin bármilyen mozgás vagy dinamikus póz képének ellenzője volt – mindent “nyugodtan” nyugodtan és mérve kell végezni. Éppen ezért a mester műveinek minden hősöd statikus és emlékezetes szobrokra emlékeztet. Ezt a jellegzetes tendenciát, amely egyéni alapját képezi, Gauguin visszatért a bretoni korszakába, és a bretoni paraszt nők erre példája.
A képen látható női alakok látszólag befagytak az időben és a térben. Ugyanakkor a művész szándékosan a lehető legközelebb hozza a hősnőket egymáshoz, ezáltal tömörítve a teret. A paraszt nők nagy számát egyszerű és világos vonallal rajzolták. Gauguin sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított a színnek.
Figyelemre méltó a háttér – bár ezt a szerepet a táj játszik, a vidéki lelkipásztor, Gauguin ismét a szín fontosságát mutatja, nem pedig a valódi plein air hasonlóságot. A háttér létrehozásához a mester csak tiszta élénk színeket használ, árnyékok és középső hangok nélkül, amelyek Gauguin szerint tönkreteszik a képet. Ennek eredményeként a parasztok a közönség előtt megjelennek, egy feltétlenül gyönyörű világ veszi körül, ahol minden körül van, harmonikus, friss és színes.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a mű többek között az első, amely kifejezetten dekoratív jellegű. A mozaikot mint művészi technikát imádva, tiszta színekkel, egyszerű vonalakkal és a perspektíva hiányával, Gauguin pontosan ilyen festményeket készített, maximálisan feltárva a bennük lévő szín és vonal erejét.
Ma a Münchenben kiállított “Breton paraszt nők” festmény élénk példája a szín hatalmának és lehetőségeinek újszerű megjelenésének.