Madárcsapda – Peter Brueghel

Madárcsapda   Peter Brueghel

Az idősebb Peter Brueghel összetett és mély művészete a korszak egyfajta szellemi kommentárja volt. Bruegel festményei és rajzai sikeresen tükörképesek lehetnek, amint azt Charles de Coster híres “Uhlenpiegel legenda” című könyvében említik, amely a 16. században Hollandiában uralkodó légkört közvetíti: “… a tükör, a tiéd, uraim, parasztok és nemesek, és az uralkodó: egy egész korszak hülyeségének, abszurditásainak és bűncselekményeinek tükre. ” Bruegelnek sok arca van: egyszerre középkori morális és tájfestő volt a szó modern értelmében; valóban északi művész volt, festményét ugyanakkor olasz befolyás jellemezte.

A “Madárcsapda” festmény egy havas falut ábrázolt a folyóparton a jéghéj alatt és az emberek korcsolyázni. Egy ilyen szórakozás teljes mértékben megegyezik a korszak mindennapi életének valóságával: a házakban, a tompított tűz lángjának kivételével a kandalló rácsán, szinte nem volt világítás, a szobákban mindig zsúfolt volt, gyakran a család minden tagja, kicsitől nagyig, egyetlen szobában összerakva. Ezért a 16. században élő emberek, még az északi országok lakosai is, több időt töltöttek az utcán és a falu téren, mint a saját házukban.

Egyes tudósok Brueghel munkáinak moralizálására törekednek, figyelembe véve az erkölcsi témájú írásait. A “Madárcsapda” képen párhuzamot húznak a madarak vakságának, akik nem látnak veszélyt a csapda ajtajában, és az emberek hülye gondatlanságának a jégen. És ez egyáltalán nem véletlen, ezek a kutatók azt állítják, hogy az előtérben vagy a jobb felső sarokban lévő ágakon lévő két madár nem különbözik egymástól a jégen élő emberek méretétől, tehát a képet csak a legnagyobb gondosság kérésére kell tekinteni. Bruegel művészete beépítette a 16. századi holland művészeti kultúra szinte minden legfontosabb trendjét; filozófiai mélysége miatt a huszadik században népszerűvé vált, és a kultúra számos “időtlen” jeleként jelent meg.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)