Festmény: “Haditengerészeti csata Nápoly kikötőjében” vagy “Nápolyi kikötő”. A művész legkorábbi festményei és grafikai munkái ötvözik alpesi és olasz benyomásait és natív természetének motívumait, a holland festészet művészeti alapelveit és néhány olasz mandizációt.
Mindezen munkákban nyilvánvaló a vágy, hogy egy kis méretű képet grandiózus panorámává alakítsanak, mint például a Nápolyi Kikötő, az Icarus-esés, melyet Hieronymus Kok rajzai vésnek. Peter Brueghel legkorábbi munkái tájrajzok, amelyek közül néhány a természet finom megfigyeléseit tartalmazza, míg mások gyakorlatilag gyakorolják és tanulmányozzák a velenceiek és az idősebb generáció más északi mestereinek, például Herry Met de Bles és Joachim Patinir tájképfestési technikáit.
A közvetlen közvetlen megfigyelés és a feltételes képletek kombinációja hozza létre Brueghel festményeinek megmagyarázhatatlan vonzerejét. A művész a tájat nem csupán dekorációnak, hanem olyan arének tekintette, amelyben az emberi dráma kibontakozik.