Vasárnap és a Krisztus születésének ünnepe napján az Isengheim-oltár első redőnyöit nyitva hagyták, és egy fényes nap született egy reménytelen éjszaka sötétségéből. Az alsó talajt kétségbeesés váltotta fel ugyanolyan határtalan örömmel.
Az oltár közepén a hívõk szemében kinyitotta az “Isten Anyja dicsõítése” képet. És ezt együttesen figyelembe kell venni a levelek balról jobbra történő festményein.
Balra az Angyali üdvözlet jelenete. A cselekmény Ézsaiás próféciáin alapszik az Ószövetségben: “Tehát maga az Úr jelet fog adni neked: íme, a méhben lévő Szűz megkapja és viseli a Fiút… Tejet és mézet fog enni, amíg nem tudja, miként utasíthatja el a rosszat és kiválasztja a jót.” Ezen az oldalon nyitják meg a Mária előtt fekvő könyvet, és ezen a helyen nyitják meg a könyvet maga Izaiás próféta kezében, a bal oldali bal felső sarokban ábrázolva.
A központban az “Isten Anyja dicsőítése” festmény eredeti, és szerkezetében és részleteiben nagyon különbözik a hagyományos kamarakompozíciótól. Ez a valóban egyetemes öröm jelenet, amelyben a mennyei világ összeolvad a földi világgal. A kép minden egyes része gyönyörű: angyalok játékos fiúk és arccal szárnyas szeráfok arcával, egy csecsemő fürdésére készített szerény edények és törékeny átlátszó edények a lépcsőn, bibliai próféták animált alakjai a kápolna falán és egy növény zsinórrúdjai…
A finom színes túlcsordulás emlékezetébe emlékeztet a velenceiek festményére. A művész nem csak figurákat és tárgyakat festet, hanem valamilyen szivárványos, fényes ködöt is létrehoz.
A színek keverednek, átfolynak egymásba, ragyognak át, néha finom átlátszó ködré válnak. A szín segít abban, hogy a művész továbbadja az angyali zenekar rettenetes hangjait és olyan átfogó örömérzetét, hogy az emberi nyelven még nincs neve.
A jobboldali “feltámadás” jelenet Krisztus feltámadásának jubileumi pillanatát mutatja. Látjuk, hogy ő emelkedik a mennybe. Nehéz leírni ezt a kompozíciót, amelynek teljes ereje színes. Krisztus a sír fölött szárnyal, és mögötte, mint egy könnyű nyomvonal, lefedik a burkolatot a halo haloderek irizáló tükröződésében. Az őrt, akit hirtelen sugárzása elvakította, porba öntik.